A hazai építőipar talán legfontosabb üzleti találkozójává nőtte ki magát a „Portfolio Építőipar” konferencia.

Az eseményen az építőipar szereplőit érintő legégetőbb és legaktuálisabb pénzügyi, üzleti, szabályozási, hatékonysági kérdéseket járták körbe az iparág véleményvezéreivel. Kollégánk, Szilágyi Balázs előadást tartott a Fenntartható BIM témakörében, melyet az alábbi cikkben röviden bemutatunk.

Az építőiparban is új szelek fújnak. A teljes életciklus-szemlélet a holisztika és környezettudatosság alapja. Könnyen belátható, a hatalom azé, aki az adatot birtokolja és képes uralni.  

A beruházások hatásait nem lehet légből kapott becslésekre és pusztán megérzésekre alapozni. A helyszín, az ötlet, a lehetőségek és a következmények komplex rendszere együttesen határozzák meg jövőnket. A korszerű tervezési és kivitelezési folyamat-szabályozások legfontosabb ismérve: az akár laikusok számára is mérhetőség és összehasonlíthatóság.  

A másik szereplőkre leselkedő veszély az információvesztés, mely a hagyományos procedúrák kényszerű velejárója. A műszakilag, pénzügyileg megalapozott döntések egy élhetőbb világ felé mutathatnak. Az átgondolt létesítés mellett a fenntarthatósághoz vezető másik út a meglévő ingatlan-állomány korszerűsítése működési-metrikáinak megértése alapján.  

Az építőipar gazdasági jelentőségénél talán csak komplexitása nagyobb. A szabvány és jogi környezet állandó változása a szereplőket is folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti. Ami viszont kategorikusan kijelenthető, hogy az információ itt is maga a hatalom. Teljesen lényegtelen, hogy a közösen fejlesztett digitális adattartalomból mely szereplőnek mire van szüksége, a szabványosított adatstruktúráknak köszönhetően el kell tudja érni azt. A BIM, mint folyamat-szabályozás nem öncélú, jelentősége, hogy a lekérdezhetőséget fenntartsa.  

Aki az adatkörnyezetet kezeli, az a projekt összes szereplőjét irányíthatja. Aki beruházóként ezt a feladatot kiszervezi közvetlen bizalmi köréből, az a saját bőrét viszi a vásárra.  

A közös adatkörnyezet igazi feladata nem a PDF fájlok tologatása, hanem az építmény információinak szabályozott kezelése a teljes életciklus alatt. Amennyiben a koncepcionális, megvalósíthatósági tanulmány szakasz teljesen más környezetben zajlik, mint az azt követő tervezés, kivitelezés, illetve üzemeltetés, borítékolható az adatvesztés. A rajzok, modellek és táblázatos információk lekérdezhetősége maga a versenyelőny. Az öncélú és zárt – vagyis adatkapcsolati lehetőségekkel nem, vagy csak korlátozottan rendelkező megoldások nem tekinthetők per definíció közös adatkörnyezetnek. (lásd: MSz ISO 19650:2019 szabványsorozat) 

A fájl – hivatalos nevükön adatkonténer – továbbító, észrevételező szoftverek felett egyszerűen elhaladt az idő. A vezeték nélküli internet és a mobil eszközökre telepíthetőség elementális elvárások. Az érdemi információtartalom bekötése nem csak a tervezőszoftverekbe, de a táblázatkezelő, folyamat-menedzsment rendszerekbe, mesterséges intelligencia eszközökbe is racionális elvárások.  

A tervezés legfontosabb szakasza, amikor a beépítési koncepció és funkció-mix még pillanatok alatt és gyökeresen változtatható meg környezetvédelmi és gazdaságossági paraméterek vagy összefüggés-rendszerek alapján. A kiindulási, vagyis helyszíni adatok utánajárás, kikéregetés és bepötyögés nélkül rendelkezésre állnak, természetesen ezek területenként eltérőek lehetnek a helyi hatóságok és adatkezelők együttműködési hajlandósága szerint. A pár óra alatt megtanulható játékszer megalapozott üzleti döntések előkészítéséhez segít és számszerűsített bizonyítékokat szolgáltat.  

A telek kiválasztása cím, vagy térképre vázlatolt sokszög alapján pillanatok alatt népesíthető be, nem csak kézzel felvett épülettömegekkel; de a mesterséges intelligencia is bevonható az optimális elrendezés kialakításába. A beépítési százalék és kívánt funkciók tovább finomíthatók a rendeltetési egységek kívánt méreteinek megadásával; a megengedett építménymagasság, építési vonal és a szükséges parkolószám is pár kattintással határozható meg. A több lépcsős adat alapú megoldás-szám szűkítés eredményei akár párhuzamosan több változatban is kezelhetők.  

A generált és önállóan felépített beépítések tovább elemezhetők szélcsatornában, a létesítmények közti terek komfortjáról is pillanatok alatt valós képet adnak. A benapozás, szoláris potenciál, tartós árnyékoltság, hősziget hatás mellett a környező infrastruktúrák forgalmi adatai alapján zaj-elemzések is segítenek. Mindez fordítva is használható egy út vagy vasút bővítés forgalmi hatása a környező területeken előzetesen kimutatható, a leghatékonyabb védekezési pontok és eszközök kiválasztásához.  

A számszerű adatok mellett olyan puha metrikák is vizsgálhatók, mint a telek környezetében megadott kiemelt látványosságokkal való vizuális kapcsolat az egyes homlokzatokról. A részletesen megtervezett, esetleg már ki is vitelezett épületek a rendszerbe visszatölthetők a további ütemek pontosabb érthetősége érdekében.  

Az elmúlt 6000 évben az építőipar nem esett át jelentős módszertanbeli változáson, szemben a gépiparral mely közben már a 4. forradalmát éli. Nem is képzelhető el jelentős változás, míg a tényleges irányt meghatározó koncepcionális és a létesítmény életének leghosszabb szakaszát adó üzemeltetés kívül reked a BIM folyamatszabályozás és adattartalom határain.  

Erre a szoftveresen leginkább lefedett – közbenső – területre mi is számos megoldást kínálunk a valós idejű tervezői csoportmunka, adatminőség ellenőrzés és megépíthetőségi vizsgálat, anyagmennyiség kalkuláció, tendereztetés és kivitelezés-követésen keresztük egészen az átadás-átvételi modell és tervcsomag összeállításig. Erről máskor örömmel beszélgetek önökkel és veletek.  

A kulcs a szereplők összekapcsolása a létesítés egyes lépcsőin keresztül és mindenki számára – biztonságosan, jogosultságainak megfelelően és időben – eljuttatni a számára szükséges információkat.  

Az épület digitális hasonmása a létesítés során egy CDE (közös adatkörnyezet) rendszerben akaratlanul is létrejön. Ennek további nem hasznosítása egyértelműen a szereplők felelőtlensége. Számtalan már partnerünk korábbi CAFM rendszer bevezetési kísérlete azért futott zátonyra, mert a rendszer saját költségénél nagyságrendekkel többet kellett volna költenie a digitális törzsadat egyszeri előállítására. Ez a szomorú helyzet azért következhetett be, mert nem Ő volt a projektben az adatgazda, a tervező, kivitelező vagy menedzser cég a pénztártól való távozás után viszont adatigénylést már nem fogadott el.  

Az üzemeltetési rendszerekkel szemben nem csak az adatok elemezhetősége és átláthatósága elvárás, de az esetlegesen bekövetkező hibák előrejelzése, vagy akár automatizált megoldása is. A megvalósulási modell összekötése az épületautomatika szenzoraival páratlan betekintést enged az építmény és használói mindennapjaiba.  

Nagyon hasonló eszközünk a nyomott és gravitációs hálózati infrastruktúrák kezelésére is elérhető, neve Water Solutions (korábban: Innovyze).  

Az üzemeltetési adatok gyűjtésének hatalmas előnye, hogy megbízható és pontos bemenő adatot szolgáltat egy felújítás, karbantartás energetikai-, érintésvédelmi felülvizsgálat vagy korszerűsítés projekt mérlegeléséhez és megvalósításához.  

A közös adatkörnyezet valódi feladata nem a tervezés és kivitelezés szereplőinek segítése, hanem a befektető, megrendelő biztonsága. Az egyes életciklus-szakaszok között új és más adatkörnyezet választása jelentős kockázatokat és az információk részleges elvesztését hozza magával. Célszerű olyan környezetet választani és csatlakozni a 26 ezernél is több ügyfelünkhöz, akik 16 milliónál nagyobb számú aktív felhasználót mozgatnak világszerte.  

A semmiből semmibe vezető út helyett tényleges megoldásaink vannak az építőipar minden szereplője számára a magas szintű tervezőktől a helyszíni kollégákig.  

Köszönjük mindenkinek, aki a helyszínen követett minket! További kérdés esetén keressék kollégánkat bizalommal!

Kapcsolattartó:

Szilágyi Balázs
BIM tanácsadó